CÉGÉPÍTÉS EROTIKUSAN
EZT BIZTOSAN MEG FOGOD ÉRTENI
Részlet a könyvből:
„– Mizu? – vetődött bele az asztallal szemben lévő fotelbe.
Még mindig barna volt a trópusokon eltöltött pár nap után.
– A jelentést nézegetem – nyújtotta át Roland a kezében lévő anyagot. – Közben gondolkodom, hogy a dolgozóknak jó vastagon adunk, de azért el is kellene várnunk tőlük valamit.
– Mire gondolsz? Teljesen jól végzik a dolgukat és lojálisak is.
– Igen, de van valami, amit még kérni fogok tőlük.
– Mit?
– Az egészségüket.
– Ezt hogy érted?
– A jó dolgozó érték. A mi cégünk értéke is. Azaz ennyi pénzért vigyázzon magára. Mindenkit meg fogok vizsgáltatni, és felfedjük a kockázati tényezőket, egyénenként. Majd ezek megoldására, azaz az egészség megőrzésére programot fogok hirdetni. Aki nem vesz rész a neki előírt foglalkozáson, legyen az edzés vagy gyógykezelés vagy bármi, attól megválunk. Mert az ő jólétük nekünk hasznot jelent. Ha kiesnek olyan miatt, amit el lehetett volna kerülni, akkor nekünk kárt okoznak.
– Hehe. Ezek szerint, ha túl sokat stresszelek, akkor járnom kell pszichológushoz?
– Vagy masszázsra, igen – vigyorgott Roland. – Ám ha valakinek magas a vérnyomása, mert mondjuk nem sportol vagy elhízott, akkor neki igenis tennie kell ez ellen valamit.
– Én benne vagyok, jó ötlet. Elkérhetem a kontrolling jelentést? Aztán én is mondom, miért jöttem.
– Parancsolj.
Viktor átfutotta, majd elégedett füttyentést hallatva visszaadta azt Rolandnak, és rátért a jövetele okára.
– Új terméket kellene bevezetnünk.
– Miről beszélsz?
– Egyszerű – magyarázta Viktor. – Most egy rétegpiacot szolgálunk ki, viszont nagyon úgy tűnik, hogy az üzleti modellünk kiválóan működik, és hozza a tőle elvártakat. Miért ne nyithatnánk új piacok felé?
– Mintha tőled hallottam volna, hogy soha nem szabad több lábon állni egyszerre, főleg nem egy induló vállalkozás esetén.
– Igen, majdnem.
A következő fél órában Viktor lelkesen elmagyarázta Rolandnak, hogy mi a különbség a több lábon állás, és az egy láb, de sok ujj között.
Míg az előbbi azt a hibát jelenti, amit egy vállalkozás főleg a gyerünk-gyerünk korszakában elkövet, hogy ha az egyik üzletága jól működik, akkor több lábon állás ürügyén egy teljesen más, tőle akár teljesen idegen ágazatba is beruház. Ennek általában az a fő oka, hogy a vezetők elbízzák magukat, és azt gondolják, ha eddig elértek, akkor bármire képesek, mert óriási tudás birtokában vannak. Ez nem szokott igaz lenni. Például ha ők most a szafari helyett nyitnának egy élelmiszerboltot, na az hiba lenne. Ha több lábujjam van egy lábon, akkor ugyanazt a piaci tudást használom fel hasonló üzletágban vagy termékben.
– Ezen kívül – lelkesedett Viktor – a másik hiba az lenne, ha a növekedés érdekében a nagyobb vevőknek vagy a visszatérőknek, ugye, mert itt az is van már bőven, kedvezményeket adnánk. Ezzel a kapacitásunkat áraznánk le esetleg mérés nélkül. Helyette lépjünk egy nagyon hasonló, de gyökeresen más piacra, ezt javaslom. Időbe telik, míg elkészítjük, de az üzleti modellt elkezdhetjük már most a meglévő know how alapján.
– Oké, meggyőztél, és mi lenne az? – mosolygott Roland, és már izgatottan várta mivel rukkol elő a társa.
– Szafari melegeknek.
…..
A hatodik fejezetben Roland és Éva megbízza Viktort, hogy segítsen elkészíteni leendő vállalkozásuk alapját, a stratégiai üzleti tervet. Roland fontosnak tartja egy profi üzleti terv elkészítését a vállalkozása indítása előtt.
Szerző: Miért gondoltad, hogy mindenképpen szakember segítségét kéred a tervezés elkészítéséhez? Ezt általában saját kútfőből oldják meg a vezetők.
Roland: Igen, de katonaként megtanultam, hogy minden siker titka a pontos tervezés. Mert akkor előre tudsz számítani a lehetőségekre, de a veszélyekre is.
Szerző: Miért?
Roland: Mert ha tudod a számodra előnyös dolgok jeleit, akkor azok esetleges hiánya vagy változása figyelmeztető jelzés lehet arra, hogy ezek az általad elképzelttől eltérnek. És így van időd arra, hogy újraértékeld ezeket és módosíts az irányon, vagy éppen visszatérj az eredeti kerékvágásba.
Szerző: Világos. Ez olyan lehet, mint amikor az autóversenyzők előre megtervezik az ideális útvonalat a pályán, és csak arra figyelnek, hogy ahhoz tartsák magukat, illetve oda egy esetleges kitérő után mindenképpen mihamarabb visszatérjenek.
Roland: Pontosan. Viktorban pedig megtaláltuk azt a személyt, aki egy ilyen tervet professzionális módon el tud készíteni. Mert a felületes terv rosszabb, mint ha semmilyen sincs.
Szerző: Igen. A hamis biztonságérzet veszélyes tud lenni.
Roland: A tévút még inkább.
Szerző: Mit szólsz a franchise ötlethez?
Roland: Zseniális. Viktorban azt szeretem, hogy mindig olyan irányban gondolkodik, ami soha nem zsákutca. A Swinger Safari ötlete eleve kiváló, de az, hogy van mindig egy következő lépcső, ahová lépni lehet, az egyszerűen maga a tökély.
Szerző: Miért fontos ez neked?
Roland: Mert ha egy vállalkozás építésében eléred a plafont, azaz a maximális cégértéket, az komoly válaszút elé állít. Vagy eladod és kezdheted elölről az építkezést egy új piacon, új tanulási folyamat megkezdésével. Ebben azért van kockázat, főként ha nem pénzügyi befektető vagy. A másik út, hogy megtartod, és élvezed az értékes céged stabil osztalékait. Ennek veszélye, hogy ellustulsz, és a vállalkozás a csúcsról lassan elkezd visszafelé csúszni szinte észrevétlenül. Így a legjobb az, ha mindig van újabb és újabb értéknövelő lehetőség, vagy ha úgy tetszik, kihívás a már kitaposott ösvényen. Ez ad lendületet, érdeklődést és értéket is egy olyan pályán, amit már jól ismersz. Ennek van a legkisebb kockázata, azt gondolom.
…
– Holnapután utalnom kell a hajó részletét a banknak, és adóelőleget is kell fizetnem. Most azon kell törnöm a fejem, honnan szerzek pénzt.
– Miért nincs a cég számláján tartalék?
– Honnan lenne? Most indultunk.
– Csak számoltál forgótőkével az üzleti tervben, nem? Azt mondtad, az van.
– Van. A fejemben. Mi az a forgótőke? – fordult Viktor felé a kapitány.
– Hát tömören az a pénz, ami a cég működéséhez szükséges. Például ha átutalással fizetnek az ügyfelek, akkor kell hogy legyen pénzed, amivel finanszírozod azt az időt, amíg a pénz megérkezik.
– És ha nincs?
– Akkor előállhat az az eset, amikor a céged úgy megy tönkre, hogy papíron és a gyakorlatban is nyereséges. Mert fizetésképtelenné válsz, és megvonják tőled a hitelezők a bizalmat….
……..
Ebben a részben kerül sor az első komolyabb támadásra a versenytársak részéről.
Szerző: Számítottatok a versenytársak megjelenésére?
Viktor: Magára a konkurenciára felkészültünk, hiszen minden jó üzleti ötlet egyik velejárója, hogy valaki előbb-utóbb megjelenik a piacon és másolni kezdi az ötletet, vagy rosszabb esetben feljavítja azt és győzedelmeskedik. És ez nemcsak a közvetlen piacra érvényes, hanem mindenkire, aki veszélyben érzi magát miattunk. Fontos, hogy mindig mérlegelni kell a versenytársakat, és megfelelő stratégiát kell alkalmazni a piaci terjeszkedés során.
Szerző: Például?
Viktor: Ha olyan piacra törünk be, ahol valakinek a puszta léte függ az ügyfelektől, akkor tudható, hogy minden eszközzel a végsőkig fog küzdeni még akkor is, ha ezzel mindent tönkretesz. Magát a piacot is. Ez nagyon veszélyes ránk nézve, hiszen ő élethalálharcot vív. Ha azonban egy nagy vállalat részpiacát célozzuk meg, akkor lehetséges, hogy észre sem veszi a jelenlétünket. Mi a Swinger Safarival egy új piaci szegmenset találtunk, de ez részben lefedi a normál szafaris cégek tevékenységét, nem beszélve a munkaerő elszívó hatásáról. Ezért ránk különösen hamar felfigyeltek a helyi vállalkozók.
Szerző: És nagyon okosan támadtak is.
Viktor: Tény, hogy nem számítottam ennyire ravasz megoldásra, hiszen egyszerre másolták a termékünket alacsonyabb áron, másrészt pedig indítottak ellenünk egy ellenmarketing-kampányt is. De azért megfelelő választ találtunk rá, azt gondolom. Fontos, hogy az árat nem szabad leengedni, mert ami 50%-os csökkentés lefelé, az 100%-os emelés visszafelé, és egy árversenyből egyszerűen nem lehet jól kijönni. Azzal mindenki csak veszít.
Szerző: Kivéve a vevők.
Viktor: Tévedés, ők is, hiszen meggyengülnek a stabil szállítók, és romlani fog a kiszolgálás minősége. Mint mondtam, hacsak nem élethalálharcról van szó, az árversenybe nem szabad belemenni, inkább valamit ki kell találni, hogy elkerüljük azt. Még piacszerzés esetében is óriási hiba, ha valaki alacsony árral próbál teret nyerni magának. Mindenki azt hiszi, hogy majd később korrigálja az árait, de ez soha nem sikerül. Az eredmény, hogy egy idő után az alacsony áron elérendő haszon érdekében spórolni kezd valamin, ami a minőség rovására megy. Tilos, sőt kijelenthető, hogy tervezés nélkül, majd lesz valahogy alapon nem üzletelünk.
Szerző: Miért nem lehet korrigálni később az árakat például jó teljesítéssel, magas színvonalú kiszolgálással indokolva?
Viktor: Hadd kérdezzem meg. Ha te kapcsolatba kerülsz egy folyamatos beszállítóval, és elkezdesz vásárolni tőle, egy év után a sok rendelésed fejében mit vársz el? Emelést vagy esetleg kedvezményt, hálából mert hűséges vásárló vagy?
Szerző: Kedvezményt…
Viktor: Na ezért nem lehet korrigálni később az árakat felfelé.
Szerző: A ti megoldásotok mesteri volt…
Viktor: Köszönöm. Négy oldalról indítottuk a válaszunkat a versenytársak próbálkozására. Egyrészt bedobtunk egy csalit. Ami annyit jelent, hogy elkezdtünk az ellenfelek közvetlen piacán tevékenykedni. Ezzel olyan helyen mentünk bele az árversenybe, ahol mi nem is akartunk eredményt elérni. Mivel rendelkeztünk felesleges kapacitással, így nullszaldós árakkal kezdtünk dolgozni. Ők ettől megijedtek, és máris nem a mi valós piacunkra koncentrálták az erejüket. Illetve ezzel megmutattuk, hogy tőkeerősek vagyunk, azaz bizonyos tekintélyt szereztünk magunknak.
Szerző: A második lépésetek nagyon meglepő volt. Bért emelni árverseny közben?
Viktor: Igen, mert ezzel ugyan rövidtávon pénzt veszítünk, de egyúttal a legjobb dolgozókat vonjuk el a versenytársaktól, és tovább gyengítjük őket. Képtelen a fent említett, számunkra fiktív árversenyt megvívni úgy, hogy közben a legjobb embereiket elszívjuk tőlük. Ez a második döfés. A harmadik, hogy minden szolgáltatásunkat javítjuk, a színvonalat emeljük. És ehhez kapcsolódik a negyedik csapás, mégpedig a PR-tevékenység.
Szerző: Igen, meglepetten olvastam a regényben, hogy a versenytárs lejárató kampányát egyszerűen a javatokra fordítottátok.
Viktor: Pontosan. A PR segítségével gyakorlatilag mindennel eldicsekszünk a vevők felé, és így a lejárató tevékenység egy lehetőséggé válik számunkra, hogy megszólaljunk, és öntsük a szenny mellé a mi saját mannánkat. Mindig utolsónak, mert aki utoljára szólal meg, annak a szavát jegyezi meg a vevő.
Szerző: Később a huszonharmadik fejezetben koronázod meg a versenytársakkal való küzdelmet, mikor is elmész egy útjukra, és az ottani tapasztalatok alapján elkészítitek az útikritika nevű terméketeket, melyet szintén PR-célra használtok, de egyben a versenytársak gyengítésére is.
Viktor: Így van. A benchmarking tevékenység fontos a verseny során. "
Olvasói vélemény
„Olyan, mint amikor a tanár izgalmas sztoriba szőve mondja el a tananyagot. Az ismeret megmarad, mert tudom kötni egy történethez, helyhez eseményhez. A regény olvasása közben teljes körű gyakorlati képet kaptam egy cég szakszerű felépítéséről. Ha kérdésem merült fel, a végén található interjúkban azokra is megtaláltam a válaszokat.
Az izgalmas sztori után jött a tankönyv rész szintén érdekesen, és egy nem szakmabelinek is érthetően."
