IZGALMAS UTAZÁS AFRIKÁBA
EZ VELED IS MEGTÖRTÉNHET
Részlet a könyvből:
….
„Az öt férfi egy kisebb dombhoz érve megállt, majd angolul tanácskozni kezdtek. A nyomkereső szerint a nyomok félnaposak lehettek, azaz jelentős előnyük volt az orvvadászoknak, de az órák óta tartó hajszában legalább három órát faragtak le a hátrányukból. Ez annak volt köszönhető, hogy a vadorzók cipelték a két kivágott agyarat, azaz plusz súllyal megrakodva haladtak, mint az üldözők. Nyolcan voltak, így kettesével felváltva tudták a zsákmányt szállítani, tehát megfelelő sebességgel haladhattak. Általában ezek az orvvadászok szegény emberek voltak, akik rendelkeztek jó esetben Kínában, rosszabb esetben valamelyik arab országban gyártott AK47-es géppisztollyal, és azzal vadásztak a lakóhelyük közelében lévő parkokban.
A vadállatok ugyanis a parkokon kívül ma már jószerével teljesen eltűntek. Mintha érezték volna, hogy a parkból kilépni életveszélyes számukra. Noha nem övezte kerítés a rezervátumot, ritkaságszámba ment, ha egy-egy nagyobb állat feltűnt azon kívül is. Igaz, a park területe egy fél országéval vetekedett, így volt hely bőven mindenkinek benne. A vadorzók pár dollár haszonért és húsért cserében vállalták a veszélyes küldetést, tudva, hogy lebukás esetén akár könnyen halál is várhat rájuk. Ugyanis a hivatalos álláspont ellenére a vadőrök nem szerettek foglyokat ejteni. Egyszerűen veszélyes volt ez számukra, és inkább lőttek, mint kérdeztek, ha összeakadtak egy rablóbandával. Főleg a mostani esetben, amikor is a vadorzók bizonyítottan nem szegény élelemért ölő helyiek, hanem az LRA terroristacsoport kőkemény fanatikus harcosai közül kerültek ki.
…….
Rolandnak fogalma sem volt róla, hogy melyik nap lesz az akció, csupán azt tudta, hogy meg fog történni. Így aztán folyamatosan a szafarizók előtt jártak, és mielőtt azok megérkeztek volna a következő szálláshelyre, ők már felderítették a terepet, sőt észrevétlenül kövekkel, nagyobb ágakkal úgy alakították az egyébként üres kempingek környékét, hogy az esetleg rosszban sántikáló este érkező látogatónak, aki el szeretné rejteni autóját, ne legyen túl sok lehetősége a parkolásra.
– Túl messze nem parkolhatnak, hiszen nem veszélytelen a kerítés nélküli kemping környékén éjszaka sétálgatni a vadállatok miatt, másrészt közel sem jöhetnek, mert azzal felfednék magukat – okoskodott magában.
Katona lévén a lengyelek segítségével jól belőtte, hova kell terelni az esetleges hívatlan vendégeket. Mindezek után minden éjjel úgy rejtőztek el, hogy a támadás bármelyik pillanatban megindulhatott. Ez az immár négynapos készenlét bárki idegeit felőrölte volna, de Roland csapata válogatott katonákból és olyan vadőrökből állt, akik megszokták, hogy akár napokig vannak az orvvadászok nyomában, ha kell, alvás, pihenés nélkül. Ami látszott rajtuk, az a növekvő csalódás volt, mikor egy újabb nap telt el akció nélkül.
– Érzem, hogy ma eljönnek – súgta Andrzej Rolandnak, miután elfoglalták alkonyat után a szokásos őrhelyeiket a tábor azon pontján, ahonnan a támadók érkezését várták.
– Én is érzem – felelte tűnődve Roland.
Aztán csak vártak, hallgatva az afrikai éjszaka neszeit. Gyakorlott vadonjárók voltak, így pontosan tudták, mi jár körülöttük, és azt, is jelent-e az bármilyen veszélyt rájuk nézve. Egy oroszlán nyögő, morgó hangja hallatszott nem messze tőlük, amiről jól tudták, hogy nagyjából egy kilométerre lehet, csak a hang terjedésének furcsasága jóvoltából tűnt úgy, mintha alig ötven méterre haladna el mellettük. Egy babuin pontosan a vadőrök álcája feletti fán kezdett veszekedni valamelyik fajtárásával, ami a feketéket borzasztóan idegesítette, mert jól tudták, hogy fordított esetben ők bizony felfigyelnének a zajongásra. A háttérben halkan ugyan, de elhallatszott hozzájuk a swingerbuliból kiszűrődő zajok néhány foszlánya. Andrzej vigyorogva képzelte el, mi is folyhat most a sátor zöld falai mögött. Ebben a pillanatban nagyon halkan, annyira csendesen, hogy azt csak a gyakorlott fül hallhatta, egy dízelmotor hangja szűrődött át az éjszaka neszein. Erre mindannyian felfigyeltek, és az izgalom miatt szívük gyorsabban kezdte pumpálni ereikben a vért.
– Jól tudom, hogy sötétedés után tilos közlekedni a parkban? – kérdezte Andrzej.
– De jól ám. Akció lesz, tuti."
……
Olvasó vélemények
„Az olvasás olyan volt, mint egy gasztronómiai élmény, amikor az étel fogyasztása közben minden ízvilágból kaphatsz kóstolót éppen a kívánt mértékben, hogy élvezd, de azért ne und meg. A könyvben a szerző olyan precízen váltogatja a kalandokat erotikus, és üzleti ízekkel, hogy egyszerűen képtelen vagy letenni, mert a következő oldalon már egy újabb élmény vár rád…. "